U12: Beleszoktunk a nagypályás jégkorongba

2021-05-11

Az U12-es korosztály világa abból a szempontból éppolyan, mint a kisebbeké, hogy itt sem számít még hivatalosan az eredmény, óriási különbség viszont, hogy ez a nagypályás jégkorong kezdete.

A Kárpáti Farkasok Dósa Dávid és Lengyel Levente edzők vezetésével a kék, a sárga és a piros bajnokságban is jelen volt. Ott vagyunk a topklubok közelében. 

Így a szezon végéről visszatekintve, milyen volt ez a szezon az U12-es korosztály számára? Hogyan láttátok ti edzők?

Dávid: A legerősebb, vagyis a kék bajnokság mellett, a sárga és piros bajnokságba is csapatot neveztünk, azért, hogy minden játékosunknak megfelelő számú mérkőzést, jégidőt és ezáltal fejlődési lehetőséget tudjunk adni. Hosszú szezonunk volt, szeptemberben már elindult a bajnokság és még április végén is voltak mérkőzéseink. Úgy is mondhatnám, rendesen kimaxoltuk ezt a szezont a gyerekekkel. Úgy gondolom, a sok mérkőzés segíti a fejlődésüket. 

Jó volt még, hogy örvendetesen nagy a játékosmozgás mifelénk, miközben ehhez képest jóval kisebb a távozók száma. Voltak, akik nem értettek egyet velünk valamiben és azért mentek máshová, és voltak, akik időközben úgy érezték, mégsem a jégkorong az ami nekik való.

Összességében azonban szépen gyarapodott a létszámunk. Minőségi gyerekekkel dolgozhattunk, akik közül többet be tudtunk forgatni az U14-be is, és jöttek föl olyan ügyes U10-es-ek akik nálunk is megállták a helyüket.

Levente: Sok játékosunknak új volt a nagypályás játék, de az is, hogy szinte minden hétvégén volt egy mérkőzés, de gyorsan belejöttek. A legnagyobb kihívás az volt, hogy a gyerekek közti szintkülönbséget csökkentsük, hiszen voltak akik már több éve jégkorongoztak és voltak, akik mindössze fél éve.  Aki jobban teljesített, az előre léphetett az A csapatba, vagy a C-ből a B-be és ez jó hatással volt rájuk. Kialakult egy egészséges versengés a csapaton belül. Persze, az ellenfelekkel szemben is be kellett hoznunk a lemaradásokat, és elmondhatjuk, hogy szezon végére alaposan csökkent a különbség, vagy épp megelőztünk egyeseket.



Ebben a korosztályban még nem számolják hivatalosan az eredményt, de azért mégiscsak tudja minden edző, hogy hol tart a csapata...

Dávid: Persze, így van ez, az edzők is pontosan tudják, hogy teljesített a csapat, de a játékosok is tudják, hogy ki hogy játszott. A kék bajnokságban, ahol az ország 14 legerősebb klubcsapata szerepelt mi a mezőny első felében végeztünk. Igazából csak azok előztek meg, akik valóban a nagy múlttal rendelkező topklubok közé tartoznak és régebb óta játszanak. Azokat, akik nagyjából velünk egy időben kezdték, sorra legyőztük. A fejlődés hétről hétre látszott: volt olyan csapat, akitől az ősszel kikaptunk, most pedig a szezon végén nagyobb különbséggel győztünk ellenük.

Fontos megjegyezni azt is, hogy míg más csapatoknál, például a Vasasnál vagy a Ferencvárosnál 80-90 gyerekből válogathatták össze az első csapatukat és jellemzően a korosztály másodévesei szerepeltek a kék bajnokságban, mi ennél kevesebb gyerekkel indultunk, és nem kor szerint állítottuk össze a csapatot, hanem a tudásuk alapján. A lényeg azonban, hogy úgy gondolom, a gyerekek megtanulták azokat az elemeket, amelyeket U12-es korban tudni kell, és amelyeket meg akartunk tanítani nekik. 

Levente: Ugyanezt mondhatom én is, a szezon során nagyon sokat tudtunk előre lépni. Az elején kis túlzással még annak is örültünk, ha gólhelyzetbe tudtunk kerülni, tavaszra pedig sok gólt is tudtunk lőni a mérkőzéseken. Ha ezeket nem is jegyzik, azért jó bizonyíték a fejlődésre, hogy a szezonzáró Érd Kupán, ahol már számított az eredmény, minden ellenfelünkkel szemben legalább egy döntetlent el tudtunk érni, vagy éppen győzni ellenük.  Az pedig jó, ha erősebb csapatokkal is találkoznak a gyerekek, legalább látják, hová, milyen szintre kell eljutnunk.

Furcsa szezon volt a 2020-2021-es, a járvány miatt. Ez mennyire befolyásolta a ti életeteket?

Dávid: Amint korábbi interjúkban a kollégák is elmondták, ez még "jót" is tett, mert nem voltak bent a pályán a szülők, a gyerekek így jobban tudtak összpontosítani a feladatra. U12-ben már elvárás, hogy a gyerek önállóan tudjon öltözködni, így külső segítségre nem is volt szükség. A mostani helyzet egyébként szerintem segített abban, hogy önállóbbak legyenek a gyerekek, ami szintén nagyon fontos a fejlődésük szempontjából.

Levente: Ami problémát jelentett, az, hogy nem lehetett toborzó, nem hirdethettünk próbajátékot, más szempontból nem éreztük igazán a változást.

Mi várható 2021-2022-ben?

Levente: Az U12-es korosztályban jövőre is 3 csapatot indítunk, és megmarad az átjárhatóság ezek közt, így az A, B, és C csapatnak is stabilitást ad majd a versenyhelyzet. Úgy gondolom, akik U14-be felkerülnek ott is meg fogják állni a helyüket

Dávid: Amint említettem, elég nagy azoknak a gyerekeknek a száma, akik máshonnan hozzánk jönnek. Azt kérném tőlük, hogy aki ezen gondolkodik, az most, a következő szezon kezdete előtt tegye meg ezt a lépést, szívesen várjuk őket, később, szezon közben már nehezebben működik a beilleszkedés.