Újabb nagyon fontos alkotóelemmel gyarapodik a Kárpáti Farkasok, kapusedzőként csatlakozik hozzánk Gyenes Dávid.

Dávid, aki fiatal kora dacára már komoly szakmai tapasztalatot hoz magával Érdre. Az alábbi interjúból sok mindent megtudhatunk róla, a személyiségéről. Örülhetünk, hogy hozzánk csatlakozik.


Mit kell tudnunk Gyenes Dávidról, a Kárpáti Farkasok kapusedzőjéről? 

Miskolcon kezdődött jégkorong pályafutásom, még óvodás gyerekként kerültem a jégpályára akkor ragadott magával ez a gyönyörű sport. Itt kezdtem profi pályafutásom is 2007-ben. Utánpótláskorú játékosként hatalmas lehetőség volt számomra, hogy a felnőtt csapattal edzhettem. 2016-ban Miskolcról kerültem Debrecenbe, ahol egy szezont töltöttem.

2017 nyarán a klub sajnos derült égből csődöt jelentett, és csapattársaimmal együtt klub nélkül maradtunk hirtelen. Akkor főállású kapusedzői lehetőséget kínáltak nekem a debreceni klubnál amit elfogadtam, azonban szerencsémre a 2017-es szezon elején megkeresett a Fehérvár és játéklehetőséget kínált. Négy szezont töltöttem a fehérvári klubnál. Végigjártam a korosztályos utánpótlás válogatottat, voltunk világbajnoki ezüst- és bronzérmesek a csapattal és játszottam a felnőtt válogatottban is. Profi bajnokságban pedig sikerült mindent elérnem amiről álmodtam, hiszem elsőszámú kapusként nyertem bajnokságot és emelhettük magasba a kupát csapatommal.  Emellett magyar bajnoki címet, több bajnoki 2. illetve 3. helyezést is elértem karrierem során, amire szintén nagyon büszke vagyok.

Kik a példaképeid, kik voltak az edzők, társak, akik nagyobb hatással voltak rád?

Gyerekként Dominik Hasek volt a példaképem.  Remek edzőim voltak, közülük Cam MacDonald-ot emelném ki, aki 3 év közös munka során a legtöbb pluszt adta eddigi karrieremhez, személyes fejlődésemhez játékos és kapusedzői téren egyaránt.  Mentorált, tanított és rengeteget tanultam tőle.  Nehéz lenne felsorolni személyesen játékosokat akik nagy hatással voltak rám, mindenkitől tud tanulni az ember akár pozitív, akár negatív példát mutat.  Karrierem során rengeteg remek embert és sportolót ismertem meg, barátokra, új családtagokra tettem szert, ami felbecsülhetetlen kincs számomra.

Korábban foglalkoztál már edzőként gyerekekkel? Milyen szakmai tapasztalatot hozol Érdre?

Igen, abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy aktív pályafutásom mellett már el tudtam kezdeni építeni edzői karrierem.  Miskolcon szereztem első kapusedzői tapasztalataimat 6 évvel ezelőtt.  Debrecenben rövidebb ideig dolgoztam kapusedzőként, ahonnan Székesfehérvárra kerültem és 4 éven keresztül aktív pályafutásom mellett dolgoztam utánpótláskorú kapusokkal.

Párhuzamosan székesfehérvári tartózkodásom alatt felkértek, hogy segítsem Jászberényben a kapusok fejlesztését is, amit örömmel vállaltam és 3 évig dolgoztunk együtt.

28 évesen még a játékoskarrierre koncentrál a legtöbb jégkorongozó. Te miért vágsz bele már most az edzősködésbe?

Tisztában voltam azzal, hogy előbb-utóbb eljön az idő, amikor a profi karrier véget ér és „szögre kell akasztani” a korcsolyát.

Tudatosan dolgoztam mellette edzőként, hiszen pontosan tudtam, hogy a jövőben ez lesz a következő mérföldkő életemben, ezen a területen szeretnék nagy sikereket elérni, kihozni magamból a legtöbbet.

Imádom a jégkorongot, természetesen életem végéig játszanék és szerintem így érez minden játékos, aki hasonlóan szenvedélyes és elkötelezett a sport iránt mint én, azonban ez profi szinten ez lehetetlen. 

Úgy érzem eljött az idő, hogy játékos karrierem magam mögött hagyjam és 100%-ban edzői karrieremre koncentráljak.

Mennyire kihívás számodra a Kárpáti Farkasok kapusedzőjének lenni? Mit szeretnél itt elérni?

Hatalmas lehetőség számomra, hogy a Kárpáti Farkasok kapusedzője lehetek.  Nagyon motivált vagyok és szeretnék minél többet visszaadni a gyerekeknek és a jégkorong sportnak abból a tudásból és tapasztalatból, amit ezidáig szereztem. A célom, hogy tudásom folyamatosan bővítsem, képezzem magam és ezáltal a gyerekeknek több tudást tudjak átadni.

Élvezzék a hokit, szeressenek védeni, folyamatosan fejlődjenek, minél több sikerélményben legyen részük.  Emellett fontos megtanulni kezelni az esetleges kudarcokat is, erőt meríteni belőlük, hiszen ezeken keresztül vezet majd az út a sikerhez.

Célom nem csak az, hogy a gyerekek jobb kapusok legyenek a sport által, hanem hogy jobb emberek is.

Ha volna valami, amit ezen a ponton szeretnél üzenni, akkor itt a lehetőség:

Ezúton szeretném megköszönni szüleimnek, hogy éveken át vittek folyamatosan a jégpályára ha esett ha fújt, lehetővé téve azt, hogy ezeket az élményeket megélhessem.

Feleségemnek a végtelen támogatást, aki kétség nélkül kísér végig utamon bármerre is sodort minket az élet. Családtagjaimnak és barátaimnak, akik bárhová eljöttek és a lelátóról támogattak szeretetükkel.

Minden szurkolónak, különösen a miskolci szurkolóknak, akik nem csak akkor skandálták a nevem amikor ott játszottam, hanem akkor is, amikor már ellenfélként léptem jégre Miskolcon, a mai napig könnybe lábad a szemem ha eszembe jut, sosem fogom elfelejteni. Klubcsapataimnak pedig, hogy bizalmat szavaztak nekem.

Hálásan köszönöm Nektek!